A szőlőfürtök, a fényes, mosolygó szőlőfürtök a termés: puttonyba szedik, nagy kádba öntik, szakértelemmel, türelemmel megdolgozzák, tapossák, préselik… hogy „a szívet vidámító bor”, nemes, tüzes, királyok asztalára, és az „asztalok asztalára”—az oltárra kerülhessen – szőlőfürtként soha se kerülhetne az oltárra…
